Vissza a cikkekhez

Augusztus 2-től élesek az AI-átláthatósági szabályok: mit kell jelölnöd, és mit nem?

Tavaly ősszel írtunk arról, hogy a digitális identitásod ugyanúgy ellopható, mint a valódi. Akkor ez még csak józan óvatosság kérdése volt. 2026. augusztus 2-tól viszont törvény is áll mögötte: az uniós AI-rendelet átláthatósági szabályai élesben működnek, és a hatóságok ettől a naptól kezdve ellenőrizhetnek és bírságolhatnak.

Mi történt pontosan?

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act, szakaszosan lép hatályba. A most esedékes lépcső az 50. cikk, ami az átláthatóságról szól. Egyszerű a lényege: az embernek joga van tudni, ha géppel beszél, vagy ha valódinak tűnő, de géppel készült képet, hangot, videót lát. Augusztus 2-tól ez nem ajánlás, hanem alkalmazandó szabály, és mellé megérkezett a végrehajtási jogkör is. Magyarországon a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet szerint a piacfelügyeletet, és vele a bírság kiszabását, a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter végzi, a bejelentő hatóság pedig a Nemzeti Akkreditáló Hatóság.

Miért érint ez téged, ha nem fejlesztesz AI-t?

Mert a szabály nemcsak azokra vonatkozik, akik a modelleket építik. Két oldala van. A fejlesztőnek, aki a rendszert piacra adja, technikai, géppel olvasható jelölést kell tennie a generált tartalomba. A felhasználónak viszont, tehát annak a vállalkozásnak, aki bevezeti és használja az eszközt, saját önálló kötelezettségei vannak. Ha chatbotot üzemeltetsz, valósághű AI-képet, -hangot, -videót teszel közzé, vagy közérdekű ügyekről tájékoztató szöveget íratsz AI-jal, akkor ebbe a második körbe tartozol. Egy rajzos illusztráció vagy egy AI-jal megírt reklámszöveg önmagában nem jelölésköteles.

Négy helyzet, ahol neked kell jelölnöd

1. Chatbot a weboldaladon. Ha a látogató egy AI-jal beszél, ezt egyértelműen közölni kell vele, legkésőbb az első üzenetváltáskor, kivéve, ha ez a körülményekből nyilvánvaló. Nem elég az apróbetűs rész az oldal alján. A rendelet ezt a chatbot gyártójára rója, de ha te üzemelteted a saját beállításoddal, a gyakorlatban rajtad múlik.

2. Deepfake, tehát AI-jal létrehozott vagy módosított kép, hang vagy videó, amely létező személyre, tárgyra, helyre vagy eseményre hasonlít, és megtévesztően valódinak tűnik. Ezt fel kell tüntetni. Egy valósághű "előtte-utána" fotó ilyen lehet, egy rajzos illusztráció nem. Ide tartozik az arccsere, a hangklónozás és a generált avatár is.

3. Közérdekű témában AI-jal írt, nyilvánosságnak szánt szöveg. Ha közügyekről szóló tartalmat teszel közzé, és azt jórészt AI írta, azt jelölni kell, kivéve ha ember érdemben átnézte és valaki vállalja érte a szerkesztői felelősséget.

4. Érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer. Ha ilyet használsz, az érintetteket tájékoztatnod kell róla.

A gyakori félreértés

Sokan azt hiszik, minden AI-jal írt mondat alá oda kell írni, hogy AI. Nem erről van szó. A hétköznapi belső használat, a vázlat, a levéltervezet, az ötletelés nem esik jelölési kötelezettség alá. Ami számít: az emberi megtévesztés lehetősége. Ha valaki azt hiheti, hogy emberrel beszél vagy valódi felvételt lát, ott van jelölési kötelezettség.

Mennyi a tét?

Az átláthatósági kötelezettség megsértéséért a rendelet 15 millió euróig, vagy a globális éves árbevétel 3 százalékáig terjedő bírságot tesz lehetővé. Kis- és középvállalkozásoknál az arányosság elve érvényesül, náluk a kettő közül a kisebb összeg az irányadó. Ettől függetlenül egy hatósági eljárás egy egyszemélyes vállalkozásnak is komoly kellemetlenség, és a bírságnál sokszor többe kerül az elveszett ügyfélbizalom.

Két dátum, amit érdemes felírni

2026. december 2. Azoknak a generatív AI-rendszereknek a szolgáltatói, amelyeket még augusztus 2. előtt hoztak forgalomba, eddig a napig kapnak haladékot a géppel olvasható jelölés technikai megvalósítására. A felhasználói oldal jelölési kötelezettsége viszont már most is él.

2027. december, illetve 2028. augusztus. A magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó, jóval szigorúbb szabályok bevezetését elhalasztották. Az önálló rendszereknél 2027 decemberére, a termékbe épített változatoknál 2028 augusztusára. Ez most még nem a te dolgod, de jó tudni, hogy jön.

És a saját arcod, a saját hangod?

Erre nem kellett megvárni az uniós rendeletet. A Polgári Törvénykönyv 2:48. paragrafusa szerint képmás és hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása kell. Ez az AI korában is változatlanul áll. Ha valaki más arcát vagy hangját használod fel generált tartalomhoz, klónozáshoz, arccseréhez, avatárhoz, ahhoz engedély kell. Fordítva pedig van jogod fellépni, ha a te arcodat használják így fel. Az AI Act ehhez most annyit tesz hozzá, hogy a jelöletlen deepfake önmagában is jogsértés lett.

Ami még csak készül

A szerzői jog és az AI-tanítás kérdése egyelőre nyitott. Az Európai Parlament illetékes bizottsága átláthatóságot és méltányos díjazást sürget azokért a védett művekért, amiken a modelleket tanítják, és egy uniós nyilvántartás létrehozását javasolja az EUIPO-nál. Ez ma még javaslat, nem hatályos jog. Ha alkotó vagy, érdemes figyelni rá, de kötelezettséget most nem keletkeztet.

Három lépés, amit még ma megtehetsz

Nézd végig, hol beszél helyetted gép. Chatbot, automata üzenetválasz, közösségi média automatizmus. Mindegyiknél legyen egy tiszta mondat arról, hogy AI válaszol.

Vezess listát arról, mihez használsz AI-t. Nem bürokráciából. Ha egyszer kérdezik, egy fél oldal is elég, ha valóban pontos.

Az arcot és a hangot kezeld külön kategóriaként. Generált avatár, klónozott hang, arccsere: ezekhez mindig legyen írásos hozzájárulás, és mindig legyen rajta a jelölés.

Nálunk ez a név nem véletlen. AI Control: nem az AI irányít téged, hanem te az AI-t. Az új szabályozás pontosan ezt kéri számon, és mi ebben tudunk melléd állni.